Az internet és a közösségi média térnyerésével az információk gyorsabban és szélesebb körben terjednek, mint valaha. Ez hatalmas lehetőséget kínál az ismeretszerzésre és kapcsolattartásra, de komoly veszélyeket is rejt magában. Egy korábbi írásunkban az online csalások, áverések elkerüléséről írtunk, most azonban az álhírek felismerésében igyekszünk segíteni.
Az álhírek, vagy más néven dezinformációk, egyre nagyobb fenyegetést jelentenek, mivel sokszor nehéz megkülönböztetni őket a valós információktól. Ezek a szándékosan félrevezető tartalmak káros hatással lehetnek az egyénekre és a közösségekre, hiszen pánikot kelthetnek, alááshatják az intézmények iránti bizalmat, vagy akár társadalmi konfliktusokat is szíthatnak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol sok kisebb település és szoros közösség található, különösen fontos a megbízható információkhoz való hozzáférés. A régió lakóit gyakran érhetik olyan álhírek, amelyek helyi problémákhoz vagy eseményekhez kapcsolódnak, és gyorsan elterjedhetnek, különösen a közösségi médiában. Az álhírek felismerése és a dezinformáció elleni tudatos küzdelem elengedhetetlen, hogy megőrizzük a közösségek stabilitását és erősítsük az emberek kritikus gondolkodását.
MI IS AZ AZ ÁLHÍR?
Az álhírek olyan szándékosan félrevezető információk, amelyek célja a manipuláció, legyen szó politikai érdekek érvényesítéséről, anyagi haszonszerzésről vagy egyszerűen figyelemfelkeltésről. Ezek a tartalmak gyakran féligazságokat, dramatizált állításokat vagy teljesen kitalált történeteket tartalmaznak, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki az olvasóból.
Az álhírek gyakran szólnak megdöbbentő, ijesztő vagy felháborító témákról, amelyek az emberek félelmeit vagy haragját célozzák meg. Az érzelmek általában felülírják a logikus gondolkodást, így az emberek hajlamosak azonnal megosztani ezeket az információkat, anélkül, hogy ellenőriznék az igazságtartalmukat. A közösségi média algoritmusai előnyben részesítik a “kattintásvadász” tartalmakat, mivel ezek nagyobb forgalmat generálnak. Így az álhírek gyorsabban terjednek, mint a tényszerű információk. Az emberek naponta rengeteg hírt és tartalmat fogyasztanak, ezért nehéz minden információt alaposan ellenőrizni. Ez a kapkodás és felszínesség az álhíreknek kedvez.
A közösségi média platformjai, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok, kulcsszerepet játszanak az álhírek gyors terjedésében. Az algoritmusokat úgy tervezték, hogy előtérbe helyezzék azokat a tartalmakat, amelyek nagyobb interakciót váltanak ki – ezek gyakran érzelmekre ható, szenzációhajhász posztok. Emellett sok felhasználó nem tesz különbséget a hiteles híroldalak és az ismeretlen források között, ami tovább növeli a félrevezető információk elérését.
MOST AKKOR KI HAZUDIK: MAGYAR PÉTER VAGY A FIDESZ?
Választások idején gyakran terjednek olyan hírek, amelyek a jelöltek lejáratására vagy népszerűsítésére irányulnak. Ezek célja a közvélemény befolyásolása, és gyakran nehezen ellenőrizhető állításokat tartalmaznak. A hatalom megtartása vagy éppen az odakerülés miatt azonban sok mindenre képesek az emberek, és ez nem csak Magyarországon van így.
A napokban a szokottnál is agresszívebben megtapasztalhattuk a jelenséget, ugyanis Magyar Péter Miskolcra látogatott, ahol saját rajongói mellett lelkes kormánypárti szavazók fogadták, utóbbiak nem éppen a legmelegebb szavakkal. De hol az igazság, ha Magyar Péter is állít valamit és a Fidesz ennek az ellenkezőjét mondja? Valóban hazaáruló és senkiházi, hazug ember a Tisza Párt elnöke, aki Soros-ügynök, vagy csupán a politikai propaganda részei ezek az állítások? Esetleg Orbán Viktor miniszterelnököt mocskolják be azzal, hogy gyűlöletkeltőnek és korruptnak nevezik? Egy ilyen helyzet, ahol politikai viták közepette felmerülnek egymásnak ellentmondó állítások, valóban jó példa arra, hogyan működik a dezinformáció, és milyen nehéz az igazságot megállapítani.
Magyarországon az állami irányítású vagy ahhoz kötődő médiumok gyakran alkalmaznak politikai lejárató kampányokat. Ezek a kampányok sokszor vádaskodásra épülnek, konkrét bizonyítékok nélkül. Ez az úgynevezett “sárdobálás” taktika, amelynek célja a közvélemény manipulálása. Most éppen hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekben a Tisza Párt elnöke trágár szavakkal illetni a nőket, a médiát, de amíg az egyik oldal azt állítja, hogy az anyagok vágatlanok, a másik szerint azok erősen manipuláltak.
OBJEKTÍVNEK MARADNI
A legfontosabb dolog az objektivitás. Érdemes felkeresni független híroldalakat, hiszen azok nem csak azt írják, amit el akarnak hitetni az olvasóikkal. Magyarországon a sajtószabadság és a média függetlensége az elmúlt években intenzív vita tárgyává vált, mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A témát különböző perspektívákból vizsgálhatjuk, figyelembe véve a politikai helyzetet, a média tulajdonosi struktúráját, valamint a szakértői elemzéseket.
Az elmúlt években a magyar kormányhoz közel álló üzleti körök jelentős mértékben konszolidálták a médiapiacot. Ez különösen igaz az állami médiára és számos magánkézben lévő médiumra, amelyeket kormányközeli tulajdonosok vásároltak fel. Az állami médiát gyakran éri kritika, mert a kormányzati narratívát közvetíti, miközben minimalizálja az ellenzéki vagy kritikus hangokat. Annak ellenére, hogy a média jelentős része kormányzati befolyás alatt áll, léteznek olyan médiumok, amelyek függetlenek maradtak, és igyekeznek objektív tájékoztatást nyújtani.
Az Freedom House szerint Magyarország médiája “részben szabad”. Ez azt jelenti, hogy ugyan léteznek független médiumok, de a politikai és gazdasági nyomás jelentős mértékben korlátozza őket.
Sok szakértő rámutat, hogy a média soha nem lehet teljesen független, hiszen minden szerkesztőség bizonyos mértékben függ a tulajdonosaitól, hirdetőitől és az olvasói elvárásoktól: ezért van az, hogy az egyik oldalt Fidesz-propagandának, a másik oldalt Soros-hálózatnak hívják ellenzői. Éppen ezért a közönség felelőssége, hogy kritikus szemmel olvassa a híreket, és több forrásból tájékozódjon. Ez különösen fontos Magyarországon, ahol a média polarizált, és az egyes médiumok politikai oldalak mentén helyezkednek el.
A Borsod24 független megyei lapként működik, egyedüliként teszi ezt. Az Észak-Magyarország és online változata, a Borsod Online olyan médiumok, amelyek a helyi hírek mellett a kormányzati politikát is tükrözik, és ennek megfelelően a függetlenségüket korlátozzák a politikai és gazdasági érdekek.
Amennyiben maradunk Magyar Péter szerdai látogatásánál, akkor visszanézhető, milyen információkat osztott meg arról a B24 és a BOON. Amíg a B24 élő közvetítéssel jelentkezett, amelyen minden hallható és látható volt, addig a BOON csak beszámolt az esetekről, az ő álláspontjának megfelelően beállítva azt. Mindeközben a Fidesz által erősen támogatott miskolci polgármester, Tóth-Szántai József készséggel állt Magyar Péter rendelkezésére, amit utóbbi is megerősített és megköszönt neki.
A dezinformáció tehát széles rétegeket érinthet, de a legnagyobb kockázatot azok számára jelentheti, akik kevésbé képesek kritikusan értékelni az információkat. Az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek, a politikailag polarizált csoportok és azok, akik nem rendelkeznek megfelelő médiatudatossággal, különösen kiszolgáltatottak a dezinformációs kampányokkal szemben. Ahhoz, hogy csökkentsük a dezinformáció áldozatává válás kockázatát, szükség van a médiatudatosság és a kritikus gondolkodás fejlesztésére minden társadalmi csoportban.
AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMÁRA IS FONTOS A KORREKTSÉG
A EU jelentős erőfeszítéseket tesz a dezinformáció elleni küzdelem érdekében, mivel a félrevezető információk nemcsak az egyes tagállamok, hanem az egész közösség számára komoly fenyegetést jelentenek. A dezinformáció hatással van a politikai stabilitásra, a társadalmi kohézióra, a választási folyamatokra, és nem utolsósorban a közbizalomra. Az EU több különböző eszközt és mechanizmust alkalmaz, hogy felvegye a harcot a dezinformációval és elősegítse a megbízható, átlátható tájékoztatást.
Az EU dezinformációs stratégiája, amelyet 2018-ban fogadtak el, célul tűzte ki, hogy a tagállamok közösen lépjenek fel a dezinformáció terjedésével szemben. Az EU célja, hogy védje a demokratikus folyamatokat, biztosítsa a szabad és tisztességes választásokat, és elősegítse a hiteles tájékoztatást. A stratégia magában foglalja a megelőzést, a gyors reagálást, és a dezinformáció hatásainak mérséklését.
Az Európai Unió számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy megvédje polgárait a dezinformáció hatásaitól. Az EU közvetlenül a tagállamok, a digitális platformok és a nemzetközi partnerek között koordinálja az erőfeszítéseket, és különböző szabályozási eszközöket alkalmaz a dezinformáció felismerésére, kezelésére és visszaszorítására. A közösségi média szerepe, a médiatudatosság növelése, valamint a közös szabályozás révén próbálják csökkenteni a félrevezető információk terjedését és növelni a polgárok ellenálló képességét.
Cikkünk az EthProMedE projekt keretében, az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
(kiemelt kép: Magyar Péter, Facebook)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
